" Oly rövid az élet, mégis sok a könnye,
Mikor te mosolyogsz a másét törölöd le,
Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások,
Igy lesz ellenságed, s így lessz jóbarátod,
És ha minden álmod majd valóra vállik,
Akkor se felejtsd el: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG!"

"Ne sírj, ha az élet bánt,
Ne sírj, ha érnek csalódások,
Majd elszállnak a szomorú percek,
Mer a szemed hiába könnyes,
Sírni lehet, de nem érdemes!"

" Mért múlik el minden ami szép?
Mért kell sirni az elmúlt tegnapért?
Miért nem lehet örökös a ma?
Akkor nem kellene elvállanunk soha!!!"

" Igérem nem zavarlak többé,
Én most vágleg elmegyek,
Egy ember fálre áll utadból,
És nem lessz többé a játékszered!!!"

" Hová viszi a szél azt a sok levelet?
Bár magával vinné az én árva szívem!
Akkor boldog lennék, mindent elfelednék,
Azt is, hogy te valaha mást szerettél,
Meghalni könnyebb, mint búcsút venni tölled,
Mert a halál egy hosszú álom,
Egy elvállás a szívnek ájdalom!!!"

" Ha már mindenki elhagyott,
S nincs többé remény,
Hidd el, hogy akkor is
Velked vagyok Én!"

" Irok valakinek aki nem is várja,
Ki könnyes szememet álmábann sem látja,
Irok ha megtiltod, hogyha ki is törlöd,
De jusson eszedbe Én szeretlek Téged!!!"

" Valamikor alkonyatkor te is fogsz majd sírni,
Ha kisétálsz a temetőbe síromat megnézni,
Sirom felett egy pacsirta panaszosan zengi,
Itt nyugszik ki veled boldog akart lenni!!!"

" Csak az igaz szerelmet nehéz feledni,
Bármilyen nehéz meg kell érteni,
Ez nem törvény de van oly szigorú
Szomorúan tölti el napjait és tudja
Hogy szeretett valakit!
De amikor rájön, hogy kit kell feledni,
Rádöbben arra, hogy még jobban szereti,
Gyülölni akarja de nincs rá ereje,
Mert tudjka, hogy Ő volt élete szerelme!
Inkább válalja a sírást szenvedést,
S ez már csak emlék, ez nem gyűlölés!!!"